mizakaa.hupont.hu

A történeteket én írtam.Remélem tettszik.

Sötét volt és jéghideg.Amint hozzáértem elöntött valami különös érzés.Úgyéreztem most rögtön megkell tennem valamit de nem tudtam mit.Valami furcsa de kellemes érzést éreztem .Éreztem hogy zsibbadok és már csak ez járt a fejemben:Meg kell ölnöm!Valahogyan nem tudtam másra gondolni mert ahogy kiakartam lépni ebből a gondolatomból de valami visszarántott.A kellemes érzés egyre szúrósabb és rosszabb volt.Ekkor halk hangokat hallok ahogy azt mondják tedd meg!Egyre hangosaban zengik és minden kiálltásnál egyre jobban fájt.Éreztem nem tudok tovább állni és térdre esek.A kezemmel még mindig fogom azt.Próbálom elengedni de valahogy nem megy .Mintha hozzáragadtam volna.  

Láthatatlan lánc

-SEGÍTSÉG!!!!-szaladt fejeveszetten Emma-SEGÍTSÉG VALAKI SEGÍTSEN!
Befordult a sarkon és befutott a szobába.Hallotta hogy a vámpír a folyosón szaglászik.Rettentően félt.Ekkor kinyilt az ajtó és belépett.Emma akaratlanul is de elmosolyodott a vámpír láttán.Ha Dorián nem voln vámpír akár járhatnának is.De most nem figyelt erre.Dorián lassan lépkedett Emma felé miközben beszélt.
-Muszáj...egy kis vért...
Emma az ablakig hátrált.A vámpír már a földön kúszott láthatóan nagyon gyenge volt.Emma eszeveszetten próbálta betörni az ablakot de hiába.Hisztérikusan sikítani kezdett de az utcán egy lélek sem volt.Dorián megfogta a lábát.Emma az utolsó erejével próbált szabadulni de késő volt.Érezte a bőrébe hasító fájdalmat és kifröccsent a vére...A testében furcsa bizsergést érzett és elájult.
Emma visszaemlékezett azokra az időkre amikor még nem volt vámpír.Szabad ember volt mint mások nem kötötte ehez a házhoz semmi.Minden vágya volt hogy ember legyen ne kösse ide rabként egy láthatatlan lánc ami miatt minden teliholdkor itt kell lennie.Kénytelen vért inni mert más nem tompítja ezt a fájdalmat amit először tizenöt évesen érzett.Muszáj ölnie  mert ha ne iszik vért teliholdig olyan akaratlan pusztítst visz véghez ami megbocsáthatalan.
Mohon inni kezdett a kulcsából.Nehezen tudta féken tartani érzéseit hogy ne igya meg teljesn mert különben nem lesz mit innia teliholdkor.Mikor eleget ivott fájdalmasan visszatette és várt.A vámpíroknak vannak különös tulajdonságaik.Gyorsabbak mint az emberek és repülni is képesek de, egy valami hiányzik belőlük.Az öröm.A felszabadult gond nélküli öröm.Nem tudnak tiszta szívből boldognak lenni.És Emma ezért utált vámpírnak lenni.

Emma nyugtalanul dobolt a padon.Hol van már Dorián?Itt kellene lennie hamarosan éjfél!
Dorián elléggé vakmerő tipus ami néha aggasztó.Mert lehet hogy megtámad valakit csak úgy,igaz viccből de könnyen eluralkodhat rajta az az érzés és akár megis ölheti azt az ártatlan embert aki nem csinált semmit csak épp ott volt.
Emma asztalán ott volt a vérrel teli kulacs és amikor ránézett erős kisértést érzett hogy megigya.Már majdnem odanyúlt amikor hirtelen elrántotta a kezét.
Nem lehet!-mondta határozottan magában és egy pillanatig elszégyelte magát hogy nem bírt uralkodni magán.
Hol vagy már Dorián?-Kérdezte magában és megpróbált telepátiával üzenetet küldeni neki ugyanis a vámpírok nagy része ezt rögtön képes használni ha kell.Csak a kezdők nem tudják.
Dorián!Hol vagy már?-próbálta de nem kapott választ.
Ezek szerint amatőr vagyok.-gondolta  magában Emma csalódottan.
-Dehogy vagy amatőr!-szólalt meg egy ismerős hang.
Emma ránézett.
-Hol voltál ilyen sokáig?Mindjárt éjfél van!-kérdezte dühösen-És miért nem válaszolsz ha hallod amit gondolok?
-Szeretem amikor aggódsz!-nevetett majd előhúzott egy kis üvegcsét amelyben sűrű sötét piros folyadék volt.Emma vágyakozva nézte.
-Az egyik iskolában vérvétel volt.-Előzte meg Emma kérdését
Emma lassan oda lépett Doriánhoz.
-Miért?-kérdezte bevezetés nélkül-Miért kell ártatlan embereket gyilkolnunk amikor nem tehetnek semmiről csak éppen ott voltak.Miért kell holmi áldozatnak lenniük mint egy nyúl a sólyomnak?Nekünk miért muszáj sólyomnak lennünk miért kell úgy életet élnünk hogy mások életét vesszük el?
Dorián hosszasan nézett a lány őszinte barna szemébe majd kimondta:
-Ez nem élet Emma.

Emma elkerekedett szemmmel nézett rá.
-Mi van?
Ekkor már Dorián vámpírfogai nőni kezdtek.
Emma gyorsan odanyújtotta Doriánnak a kulacsot és Dorián mohón inni kezdte.Eközben Emmában is megkezdődött a vámpírfog növekedése.
-Add!-vette ki a kezéből és elkezdte inni.Mikor már eleget ivott lette és ismét ránézett Doriánra.
-Mit mondtál az előbb?-kérdezte ismét Emma és egyenesen Dorián szemébe nézett,de a fiú elkapta fejét.
-Mond el!-rázta meg erőteljesen Doriánt szeme szikrákat szórt.
Dorián végre megszólalt.
-Mi nem vagyunk élők.-mondta komoran
-Hogy érted ezt?
Dorián bánatosan nézett Emmára.
-Nem vagyunk élők de nem is vagyunk holtak.Egy igazi lélek nélküli fizikai testek vagyunk.Csak gyenge  lelkünk van, aminek szügsége van az erőre, és ez az emberi vérben van.Szügségünk van rá mert van egy sebünk.Egy olyan seb a lelkünkön ami gyógyíthatatlan és nem tehetünk semmit csak ápoljuk.Ez a seb örökké fáj .És nem tehetünk semmit csak csillapíthatjuk ... az emberi élettel.-Dorián lesütötte a szemét.Emma döbbenten értelmezte a hallottakat majd megszólalt.
-Miért nem mondtad el?-Mert nem akartam hogy te is beleess abba a hibába amibe én-mondta.
-Mibe?
Dorián még mindig nem nézett Emma szemébe úgy válaszolt:
-Régen voltak szüleim.Itt laktunk a városban.De egy nap az egyik utcán találtam egy kis üvegcsét.Nem volt benne semmi gondoltam fölveszem és kidobom.De előtte kinyitottam és beleszagoltam.Furcsa szaga volt amitől bizsergést éreztem.Egyre jobban.Végül elájultam.Arra ébredtem  hogy már ez vagyok.-újra sóhajtott majd folytatta-Aztán amint hazaértem a szüleim vártak.Mindketten mérgesek voltak amiért ilyen későn értem haza.Telihold volt.Én már nagyon éhes voltam és dühös a szüleimre amiért nem értik.Egyszercsak nem bírtam uralkodni magamon és...
Emma teljesen elképedt.Dorián maga ölte meg a szüleit.És mind csak egy nyamvadt üvegcse miatt.És azért magányos.Teljes mértékben sajnálta Doriánt és látta hogy a fiú arcán aki mindig olyan vakmerő záporoznak a könnycseppek.És rájött, nincs visszaút.Örökké fájni fog  maga a létezés , nem tud mit tenni ellene.

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat